New York egyik  zenei szempontb�l is h�res negyede a Greenwich Village. Fõleg a blues �s a folkzene nagyjai ker�ltek ki innen. Amerika legnagyobb folk-protest zen�sze, Bob Dylan is innen indult a vil�gh�r fel�. 12 �ves kor�t�l git�rozott, �s mire 18 �ves lett, m�r t�bb egy�ttesben is megfordult. 1959-tõl egyetemre j�rt, majd k�t �vvel k�sõbb, mint profi zen�sz Greenwich Village-ben dolgozott. M�ly benyom�st tett r� ekkoriban Woody Guthrie "Bound For Glory"-ja. A h�res folkelõad� hat�s�ra mûv�sznevet vett fel, - �gy lett Bob Dylan. A n�vv�laszt�s �rdekess�ge, hogy az amerikai �nekes, git�ros szerzõ egy angol k�ltõtõl, Thomas Dylantõl k�lcs�nz�tt nevet. A zenei v�na mellett j� k�ltõi k�pess�gekkel rendelkezõ mûv�sz gyakran zen�s�tette meg saj�t verseit. 1961-tõl elõad�sm�dj�ra a "Talking Blues" besz�lõ blues a jellemzõ, �s a mûfaj nagy mester�v� v�lt. Elsõ lemeze 1962-ben jelent meg a CBS-n�l. Az elk�vetkezõ 4 �v bizony�ra �lete legjobb �s legsikeresebb szakasza volt. 1963-65 k�z�tt gyakran l�pett fel Joan Baezzel k�z�sen. Ebben az idõben 11 lemeze jelent meg, h�ven t�kr�zve tehets�g�t, term�kenys�g�t. Nagy sikerei: A Hard Rain's Gonna Fall, Masters Of War, Like A Rolling Stone, Blowin' in The Wind:

"H�ny �vig l�tezhet egy hegy
M�g az belem�llik a tengerbe
H�ny �vig l�tezhetnek m�g emberek
M�g megengedik nekik, hogy szabadok legyenek
H�nyszor ford�tja el egy f�rfi a fej�t
Hogy �gy tegyen, mintha nem l�tn�
A v�laszt, bar�tom, elf�jja a sz�l
A v�laszt elf�jja a sz�l."

Az akusztikus zen�t j�tsz� Dylan a 65-�s Newport Folk Fesztiv�lon h�rom sz�mot elektromos git�ron adott elõ. Az �jdons�g v�ratlanul �rte a rajong�kat, kif�ty�lt�k - �gy a tov�bbi dalokat ism�t akusztikus git�rk�s�rettel kellett elõadnia. Ekkort�jt fedezett fel egy egy�ttest a Band-et, amelyet k�s�rõzenekar�nak szerzõdtetett. 1966-ban a Like A Rolling Stone lett �ri�si siker, amit egy �vvel kor�bban Newportban m�g kif�ty�ltek. 1966 j�lius�ban Dylant motorbaleset �rte, �s emiatt m�sf�l �vre visszavonult a zen�l�stõl. 1968-t�l gyeng�bb idõszak k�vetkezett; zen�j�ben �s �rzelmileg a m�lypomtra jutott. Ennek egyik oka az volt, hogy elv�lt feles�g�tõl, m�sr�szt filmes pr�b�lkoz�sai is csõd�t mondtak. A Renaldo �s Clara c�mû filmje megbukott �s a kapcsolata is megszûnt a Banddel. Dylan a hetvenes �vek elej�n lassan �sszeszedte mag�t. J� n�h�ny saj�t lemezt k�sz�tett. Az 1969-es Nashville Skyline c�mû lemeze heves vihart kavart. A country muzsika fellegv�r�ra utal� c�mv�laszt�s is jelzi azt a v�ltoz�st melyen Dylan kereszt�lment. A politikus tartalm�, k�z�rdekû mondanival�t hordoz� dalsz�vegek helyett egy probl�mamentesebb vil�got k�n�lt fel a hallgat�knak. B�r dalai kev�sb� voltak politikusak, a halad� elvû ifjus�g mellett ezut�n is ki�llt. A k�z�ns�g tov�bbra is szivesen v�s�rolta lemezeit, k�z�l�k a Desire elad�si p�ld�nysz�ma volt a legnagyobb, k�tszeres platinalemez lett. 1971 v�g�n ism�t egy�tt koncertezett a Banddel. Az 1976-os �vtõl fogva zen�je javult, ism�t nagy idõszaka k�vetkezett, de sz�vegeiben nem mind�g tudta el�rni a r�gi sz�nvonalat. 1979-ben fell�pett a Band b�cs�koncertj�n �s szerepelt az errõl k�sz�lt "Last waltz" c�mû filben. Ezut�n k�t �vre visszavonult a nyilv�nos szerpl�stõl. 1981 augusztus 1-j�n l�pett �jra sz�npadra a Bangladesh megseg�t�s�re szervezett koncert 10 �ves jubileum�n. Nem sokkal ezut�n Izraelbe l�togatott vall�si tanulm�ny�tra. �rdeklõd�se ekkoriban nagym�rt�kben a vall�s fel� fordult. 85-ben sok h�ress�g mellett õ is r�szt vett a Live Aiden 1989 �ta �venk�nt elzar�ndokol Angli�ba, ahol telt h�zas koncerteket ad. 1996-ban a toront�i filmfesztiv�lon mutatt�k be Pennebaker Bob Dylanrõl k�sz�lt dokumentumfilmj�t ( Don't Look Back ). 1997-ben mellkasi f�jdalmakkal sz�ll�tott�k k�rh�zba. Ugyanezen �vben 23 �ves Jakob nevû fia megalak�totta a Wallflowers nevû egy�ttest. Zeneszerzõi nagys�g�t legink�bb tal�n az bizony�tja, hogy szerzem�nyeibõl az elm�lt k�t �vtized alatt seregnyi nagyszerû feldolgoz�s k�sz�lt.